A Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Gothard Obszervatórium kutatóinak közreműködésével készített színképadatbázist fogja használni a űrcsillagászat történetének legnagyobb tükörátmérőjű teleszkópja.
A James Webb űrtávcsövet 2018-ban fogják felbocsájtani, az infravörös tartományban érzékelő eszközt. Az új teleszkóp nagyobb érzékenységű, így lehetővé teszi a néhány száz millió évében kialakult csillagok és galaxisok vizsgálatát is.
Az új űrtávcső különösen alkalmas lesz születő csillagok megfigyelésére, hiszen az infravörös fény képes áthatolni a csillagok bölcsőjeként szolgáló hatalmas gáz- és porfelhőkön. Az eszköz továbbá képes lesz a Naprendszeren kívüli bolygók, az exobolygók megfigyelésére, azok légkörének tanulmányozására is.
Ezeknél a megfigyeléseknél azért van szükség űrben működő távcsőre, mert a Föld légköre az infravörös sugárzás jelentős részét elnyeli. Azért, hogy a James Webb űrtávcső mérései a lehető legpontosabbak legyenek, a Nap és a Föld együttesének úgynevezett L2 Lagrange-pontja környékén állítják pályára.
A magyar kutatók a Nap jól ismert adatain alapuló modellekből számolták ki az adatbázist alkotó színképeket. A szakemberek a megfigyelt csillagok valódi színképét és az adatbázisban található számított értékeket összevetve következtethetnek arra, hogy milyen fizikai és kémiai viszonyok uralkodnak adott csillagon.