A Sentinel-1B a második tagja az európai a földmegfigyelő műholdrendszernek. A rádióméréseket végző űreszközök értékes adatokkal szolgálhat több tudományágnak, azonban a mindennapi élettel kapcsolatos információkat is gyűjtenek.
Kép: ESA
Sentinel-1B tervezett élettartama legalább 7 év. Ikertestvére, a Sentinel-1A majdnem pontosan két éve kering a Föld körül. A két műhold pályájának geometriája azonos, csak épp mindig egymással szemben, a Föld átellenes oldalai fölött repülve figyelik a felszínt.
A Copernicus program Sentinel-1 műholdpárosának fedélzetén egy az apertúraszintézis elvén működő radarberendezés repül. Ez a C-sávban azaz, 5,405 GHz-es frekvencián bocsátja ki a rádióhullámokat a Föld felé, és a 12 m hosszú antennájával veszi a felszínről visszaverődött jeleket.
A két műholdat használó konfiguráció előnye, hogy egy-egy adott területről 6 napos visszatérési idővel végezhetnek radarméréseket, míg egyedül a Sentinel-1A-val ez kétszer anny idő volt. A műholdak négyféle üzemmódban, különböző szélességű sávokban és más-más felbontással képesek felmérni a felszínt.
A radaros Sentinel-1 műholdak adatait számos területen, a hétköznapi életet és a gazdaságot segítő, valamint tudományos célú alkalmazásokra tudják hasznosítani. Ezek közül érdemes megemlíteni például a szárazföldek felszínborításának, a növényzetnek a vizsgálatát, a tengeri jég és az olajszennyeződések követését, a hullámzás és a tengeráramlások vizsgálatát. A technika nagy előnye, hogy az időjárástól és a megvilágítástól függetlenül is lehet használni, ellentétben az optikai távérzékelő műholdak felvételeivel.