Mintegy hetven ország költ évente 10 millió dollárnál többet polgári űrprogramokra. Rengeteg új szereplő bukkant fel az elmúlt évtizedekben, Magyarország azonban még nem érte el ezt a küszöböt.
Az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága ülésén a szokásos félnapos szimpózium témája idén „Az ipar szerepe a világűr felderítésében” volt. A nyitó előadást az Euroconsult képviselője tartotta, ebből idézünk néhány gondolatot.
Kevéssé meglepő az állami űrkiadásokról bemutatott első ábra bal oldala, miszerint a 2008-as gazdasági válság sok más terület mellett az űrköltségvetést is visszavetette. Sokkal érdekesebb a jobb oldali rész, ahol különválasztják a katonai és a polgári költségvetést: egyértelmű, hogy a visszaesést teljes egészében a katonai űrkiadások csökkenése okozta. A válság előtti években a katonai kiadások majdnem elérték a polgáriakat, mostanra viszont utóbbi mintegy kétharmadára estek vissza, és az Euroconsult prognózisa szerint ez a következő évtizedben is így marad.
A következő ábra visszatekintés a negyedszázaddal korábbi helyzetre. A három meghatározó szereplő a NASA, a még létező Szovjetunió és az ESA, amelynek azonban csak hét tagországa költött annyit űrtevékenységre, hogy felkerüljön a diagramra. Nem szerepel Kína, aminek nyilván az adathiány az oka, hiszen a Hosszú Menetelés rakéta éppen 1990-ben már a világ hordozóeszköz-piacán is megjelent. További gyenge pont, hogy a rubel és a dollár közötti hivatalos átváltási árfolyam nem feltétlenül reális arányokat tükröz.
A legfontosabb változás 1990-hez képest, hogy Európa Oroszországot messze megelőzve stabilan a második legfontosabb szereplő a világon (9,8 milliárd dollár). Új és jelentős szereplő az Európai Unió. Az ESA és az Eumetsat 4,9 milliárd dollárja, az EU és a nemzeti költségvetések teszik ki együttesen az európai 9,8 milliárdos büdzsét. A legnagyobb országok ESA-n belüli sorrendje korábbi cikkeinkből jól ismert (Franciaország, Németország, Olaszország, Egyesült Királyság). A négy nagy mellett további 16 ország került fel a térképre, amelyek mind az ESA tagjai. Számunkra különösen érdekes, hogy a környékünkről nemcsak Ausztria (88 millió dollár), hanem Lengyelország (54), Románia (39) és Csehország (24) is szerepel a térképen.