Mostantól szabadon kitermelhetőek és értékesíthetőek a naprendszer ásványi kincsei. Az Egyesült Államok Kongresszusa elfogadta azt a törvényt, amely lehetőséget ad az amerikai magán cégek számára, hogy kitermeljék a Naprendszer ásványi kincseit.
Ez egy igazán nagy lépést jelent az emberiség számára, hiszen az űrbányászat óriási ipari lehetőségekkel kecsegtet. Továbbá a technológiai fejlődésnek is nagy ugrást jelenthet, hiszen az eddig a földön ritkának számító anyagok egyszerre sokkal elérhetőbbé válhatnak.
Az érdekelt cégek örömmel fogadták a hírt, például Chris Lewicki, a földközeli kisbolygókon vizet és fémeket kitermelni szándékozó Planetary Resources elnöke és főmérnöke szerint a törvény szilárd alapokra helyezi a cég üzleti tevékenységét. Lewicki szerint az űrbányászat nem a jövő zenéje, hanem küszöbön álló lehetőség. A jogi helyzet tisztázása elősegítheti befektetők megjelenését a területen, akik eddig vonakodtak az űrbányászat finanszírozásától.
A kereskedelmi űrindítási versenyképességi törvényt a Szenátus november 10-én, a Képviselőház november 16-án szavazta meg. A szakértők biztosra veszik, hogy Obama elnök alá fogja írni a törvényt.
Napjainkban mintegy 9000 földközeli kisbolygót ismerünk, a kutatók szerint közülük 1500-at könnyebb elérni, mint a Holdat. A bányászható célpontok keresésére, a pályaszámításra és hasonló apróságokra azonban nem kell pénzt áldozni a majdani nyereségből, ezt a munkát ingyen elvégezte a nemzetközi tudományos közösség.
Az űrbányászat jogi háttere azonban még nem tisztázott, hiszen az 1967-es űrjog alapját képező lapelvszerződés, melynek az Egyesült Államok is részese, pontosan kimondja, hogy:
„A világűrt, beleértve a Holdat és más égitesteket, sem a szuverenitás igényével, sem használat vagy foglalás útján, sem bármilyen más módon egyetlen nemzet sem sajátíthatja ki.”
Tény, hogy a szerződés magáncégeket nem említ, kizárólag országokat, azonban a szerződés a 60-as években született, amikor magáncégek részvétele az űrtevékenységben még teljesen elképzelhetetlen volt. Kíváncsian várjuk a további fejleményeket, továbbá ha sikerül elfogadtatni a törvényt, a világ országai vajon miként reagálnak majd erre?