A Sünt az alacsony gravitációs környezet leküzdésére tervezték. A mérnököknek nagy fejtörést okozott egy olyan robot megalkotása, amely akár egy kisebb hold alacsony gravitációja mellett is hatékonyan képes a helyváltoztatásra.
Kép: NASA
A kis robothoz a holdsétákon is látható „szökdelés” adta az ötletet. A hold alacsony gravitációja mellett az űrhajósok szökdelve tudtak a leghatékonyabban előre haladni. Ehhez hasonlóan a Sün is egyfajta ugráló mozgást végez. A robot kocka alakú, ez kulcsfontosságú a képességeinek szempontjából. Úgy tervezték, hogy akármelyik oldalával is landol, a kialakításának köszönhetően mindig képes a továbbhaladásra.
A kocka sarkainál kiálló tüskék találhatóak, ezek védik a robot testét a különböző behatásoktól, és nem utolsó sorban innen kapta a Sün becenevet. A belsejében lendkerekeket helyeztek el, melyeknek az irányításban van fontos szerepük.
Eddig két prototípust készítettek, melyeken teszteket végeztek parabolikus repüléssel szimulált alacsony gravitációban. A tesztek során kiderült, hogy a Sünök egészen összetett manőverekre is képesek. Irányítható az ugrás magassága távolsága és a lendkeréknek köszönhetően az is, hogy merre forduljon közben.
A tervezők tesztelték a forgási képességeit is, mely során kidolgoztak egy tornádó manővert. Ez egy agresszív bukfencező forgást jelent melyet veszélyes szituációkban alkalmaznának, például amikor homokos víznyelőbe vagy egyéb szorult helyzetbe kerülne a kis robot.
A Sün robotok sokkal alacsonyabb költségűek, mint egy rover, továbbá felszerelhető rájuk bármilyen szenzor. Kis méretüknek és alakjuknak köszönhetően könnyen szállíthatóak, felderítő küldetés során akár egyszerre többet is elszórhatnak egy területen.
A Sünök fejlesztése még nem fejeződött be, jelenleg az önállóságukért felelős szoftvert fejlesztik. Ez egy lényeges összetevője a felderítő robotoknak, hiszen csakis így válnak bevethetővé távoli bolygók holdjain.